Kúriai döntés a 3 napon belül érvényesített csere ügyében!

Gyakorta előfordul, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, vagy már az első használatba vételkor egyáltalán nem működik. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai alapján mind a fogyasztók, mind a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak egyaránt nehézséget jelent a szavatossági és jótállási igények megfelelő intézése, érvényre juttatása. 

A jótállás tekintetében ráadásul mindezt tovább nehezíti annak tartalmi ,,kettősége’’, hiszen két típusát különböztetjük meg: Beszélhetünk az ún. szerződéses/önkéntes jótállásról (mely esetben a szerződés teljesítéséért a kötelezett önként jótállást vállal), valamint a törvényi előírás szerinti ún. kötelező jótállásról.

Kötelező jótállás mibenléte

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet Melléklete tartalmazza az előírás hatálya alá tartozó termékeket. Az egyébként 2014. szeptember 15-től módosult felsorolás többségében általános termékkategóriákat nevez meg, és azon belül az „így különösen” fordulat alkalmazásával hoz példákat arra, hogy az adott termékkategóriába milyen termékek tartozhatnak.

Mivel e lista a termékkategórián belül nem kizárólagos, előfordulhat, hogy olyan termék is jótállásköteles, amelyet a Melléket felsorolása nem tartalmaz név szerint, de a felsorolt termékkategóriák egyikébe beletartozik, s így azokra is a Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

A jótállási igény érvényesítése során a fogyasztót az alábbi kedvezmények illetik meg:

1. Amennyiben az eladó a jótállási jegyen szervizt is megadott, a fogyasztó a kijavítás iránti igényét közvetlenül ennek helyén is érvényesítheti.

2. A kijavítás során a termékbe kizárólag új alkatrész kerülhet beépítésre.

3. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról az eladónak kell gondoskodnia.

4. Amennyiben a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, az eladó nem hivatkozhat az aránytalanságra, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Itt kell megjegyezni, hogy a munkanapok számítása tekintetében a hivatalos naptárt kell alapul venni, s nem az üzlet nyitva tartását. A vásárlás, illetve az üzembe helyezés napja – a polgári jog határidők számítására vonatkozó szabályai alapján – nem számít bele a három munkanapba, a határidő csak az azt követő napon indul.

Kúriai döntés a ,,3 munkanapos csere’’ tárgyában

A Kúria 2016. februárban kelt Kfv.II.37.507/2015/3. számú ítéletében megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóság korábbi jogalkalmazási gyakorlatát. Ítéletében rámutatott, hogy a fenti esetben – vagyis a három munkanapon belüli csere iránti igény érvényesítésekor – a jótállásra kötelezett vállalkozás a hiba okát nem vizsgálhatja, tehát a kicserélés előtti vizsgálatra, a termék javításra történő átvételére nincs lehetőség. A tartós fogyasztási cikket köteles kicserélni, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű használatot, működést akadályozza. A Kormányrendelet eltérést nem engedő (kógens) szabályt fogalmaz meg, tehát annak értelmében kötelező a csere, eltérve ezzel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános szabályaitól. A vállalkozás termék hibájának az eredetét csakis a kicserélést követően vizsgálhatja, és amennyiben bebizonyosodik, hogy a fogyasztó okozta a hibát, úgy igényét polgári peres eljárás keretében érvényesítheti a fogyasztóval szemben.

A jogalkotó a 2014. április 9-ét követően kötött szerződések vonatkozásában hatáskört telepítetett a fogyasztóvédelmi hatóság jogkörébe, ugyanis a hatóság három munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítésének körülményeit vizsgálhatja a Kormányrendelet 7/B.§-a alapján.

Kecskemét, 2016. április 11.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály

Fogyasztóvédelmi Osztály