Békéltető Testületről

A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) alapján jött létre, illetékessége Bács-Kiskun megyére terjed ki.

                                                                                        
     Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.                              BT logo                  
     E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
     Honlap: www.bacsbekeltetes.hu                   
     Levelezési cím: 6001 Kecskemét Pf.228
     Telefon:  76/501-525, 76/501-500


Milyen ügyekben jár el a békéltető testület? Mi az eljárás célja?

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
Fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és annak teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, ha nincs ilyen szerződés, akkor a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.
A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban tájékoztatást ad.

Ki minősül fogyasztónak általában, és ki minősül fogyasztónak a békéltető testületre vonatkozó  szabályok alkalmazásában?

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Mi biztosítja a békéltető testület pártatlanságát?

Egyrészt a békéltető testület a megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület. Az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek  működésének ügyszámarányos támogatásáról.
Másrészt a Fgvtv. értelmében a békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz személyi, vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb okból elfogult. Az eljárásba kijelölt tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, mely kérelem tárgyában a békéltető testület elnöke dönt. A döntés meghozataláig az eljáró tanács kötelező határozatot, ajánlást nem hozhat.

Ki lehet a békéltető testület tagja?

A békéltető testület tagja az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább két éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet azonban békéltető testület tagja, aki korlátozottan cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy akinek büntetőjogi felelősségét – törvényben megállapított esetekben - a bíróság jogerős ítéletében megállapította.

Hogyan jár el a békéltető testület?

Alapesetben a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Úgy a fogyasztónak, mint a vállalkozásnak joga van – a testületi tagok listájáról - egy-egy tag jelölésére. Ha a felek nem élnek jelölési jogukkal, akkor a hiányzó tag helyett, valamint az eljáró tanács elnökét, a békéltető testület elnöke jelöli ki. A tagok jelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy egy tag a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletét ellátó egyesület által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, továbbá arra, hogy minden eljáró tanácsban legalább egy tag jogi végzettséggel rendelkezzen. Amennyiben testület elnöke szerint a jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására jogi végzettséggel rendelkező egyedül eljáró testületi tagot jelölhet ki.

Van-e a békéltető testületnek tájékoztatási, illetve tanácsadási kötelezettsége?

A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban (vagy más megfelelő formában) tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelező határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok ki-kényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.
A békéltető testület a fogyasztó, vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. A teljesített tanácsadásokról nyilvántartást vezet.  

Melyek a békéltető testületi eljárás megindításának feltételei?

  • A békéltető testület előtt csak azt követően indítható eljárás, ha a fogyasztó az érintett vállalkozással már közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését.
  • A fogyasztó a békéltető testület elnökéhez írásbeli kérelemmel fordul.
  • A fogyasztónak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte,  közvetítői eljárás nem indult,  keresetlevél beadására, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor.

Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet a Bács Kiskun Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara mellett működő Békéltető Testület (Cím:6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. ) elnökéhez  írásban kell  benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • A fogyasztó nevét, lakhelyét, vagy tartózkodási helyét,
  • a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét, vagy érintett telephelyét,
  • a fogyasztón álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
  • a fogyasztó azon nyilatkozatát, hogy megkísérelte a vitás ügy rendezését az érintett vállalkozással,
  • a fogyasztót, nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
  • a testület döntésére irányuló indítványát,
  • a fogyasztó aláírását

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot arról, hogy az előírt egyeztetés megkísérléséről.

Kötelező-e személyesen eljárni?

Úgy a fogyasztó, mint a vállalkozás meghatalmazott útján is eljárhatnak. Fontos azonban, hogy a fogyasztó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást csatoljon a kérelemhez.

Mi a sorsa a helytelenül beadott kérelemnek?

  • Ha a kérelem nem felel meg a törvényi feltételeknek, a Békéltető Testület Elnöke – a hiányok megjelölése mellett – hiánypótlásra hívja fel a fogyasztót.
  • A békéltető testület elnöke a testület hatáskörének, vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul megküldi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek.
  • A békéltető testület elnöke az eljárást meghallgatás nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, fizetési meghagyást kibocsátására került sor közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatba, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A békéltető testület elnöke az eljárását meghallgatás kitűzése nélkül akkor is megszünteti, ha a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget.

Megszüntetésre kerül az eljárás akkor is, ha a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű.

Mikortól számítandók az eljárási határidők?

Az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez megérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén pedig az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak maradéktalanul eleget tett.

Miről szól az értesítés?

Amennyiben a békéltető testület elnöke megállapítja hatáskörét és illetékességét, úgy – az eljárás megindulásától számított hatvan napon belül – meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

  • Az értesítésben az elnök tájékoztatja a feleket a meghallgatás kitűzött időpontjáról, felhívja a feleket, hogy a mellékelten megküldött békéltető tagok listájáról választva – nyolc napon belül - jelöljenek egy-egy tagot az eljáró tanácsba, ellenkező esetben a kijelölésről az elnök hivatalból gondoskodik.
  • Az értesítésben – a fogyasztói kérelmének és mellékleteinek megküldésével párhuzamosan - az elnök a vállalkozást felszólítja arra, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztói igények jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
  • Figyelmeztetni kell a vállalkozást arra, a hogy békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a törvényben rögzített tartalommal, az ott, hogy a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye, fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
  • Az értesítésben ki kell térni arra is, hogy amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, úgy a békéltető testület elnökének értesítésére a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indít, és a jogsértés megállapítása mellett pénzbüntetést szab ki.

Mellőzhető-e a meghallgatás?

A békéltető testület elnöke – a körülmények mérlegelése alapján – kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, de a meghallgatás mellőzéséhez mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik.

Hogyan értesül a fogyasztó a vállalkozás álláspontjáról?

A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

Melyek az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok?

A Békéltető Testületi eljárás során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni. Az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell azt kézbesítettnek kell tekinteni.

Mit jelent a vállalkozás  alávetési nyilatkozata?

A vállalkozás a békéltető testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános, illetve eseti alávetési nyilatkozatot tehet, melyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és – egyezség hiányában – az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát értékben, vagy más módon korlátozhatja.

A békéltető testület az nála megtett általános alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

Milyen döntéseket hozhat a békéltető testület?

  • Alapvető cél és feladat  az egyezség létrehozásának megkísérlése a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt az eljáró tanács határozattal jóváhagyja.
  • Az egyezség meghiúsulása esetén az eljárás tovább folytatódik és az alávetési nyilatkozat meglététől függően az eljáró tanács megalapozott kérelem esetén (ha van alávetési nyilatkozat) kötelező határozatot, ha nincs, ajánlást hozhat.
  • Megalapozatlan kérelem és a törvényben meghatározott egyéb esetekben az eljáró tanács megszünteti az eljárást.

Nyilvános-e a  békéltető testület eljárása?

A békéltető testületi eljárás alapesetben nem nyilvános, azon tehát csak a felek (képviselőik) és az eljáró tanács tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető vehet részt. Ha azonban az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul, úgy a meghallgatáson más személyek is részt vehetnek.

Módosítható-e a kérelem, vagy a válaszirat tartalma?

A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható, vagy kiegészíthető, ki-véve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét - az ezzel okozott késedelemre tekintettel - kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva az ellen tiltakozik.

Mi az eljárás abban az esetben, ha az egyik fél nem jelenik meg a meghallgatáson?

Amennyiben a szabályszerű értesítés ellenére bármelyik fél nem jelenik meg a meghallgatáson, a tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Milyen esetben szünteti meg a békéltető testület az eljárást?

Az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha
a)     a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b)     a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c)     az eljárás folytatása lehetetlen,
d)     az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve azt az esetet is,
        ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség.
e)     ha tudomására jut az eljárás meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetésének esete.

Miről és milyen arányban dönt a békéltető testület eljáró tanácsa?

Úgy a kötelező határozat, mint az ajánlás meghozatala során az eljáró tanácsnak a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra ki kell térnie. Azon túl nem terjeszkedhet, tehát amit a fogyasztó nem kért arról nem dönthet. A tanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Milyen költségei vannak az eljárásnak és kinek kell azt megfizetnie?

A békéltető testület eljárása ingyenes, tehát sem eljárási díjat, sem illetéket nem kell egyik félnek sem fizetnie.
Az eljárás igénybevétele során azonban – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményeire figyelemmel - felmerülhetnek igazolható költségek, így például: előzetes tudakozódás, levelezés, személyes megjelenés úti költsége és keresetkiesés stb. A jogi képviselettel összefüggésben felmerült költség azonban nem tekinthető eljárási költségnek.
A kötelezést tartalmazó határozat meghozatala esetén rendelkezni kell ezen költségekről és annak viseléséről. Az eljárás költségét az a fél viseli akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Hogyan és mikor kerül sor az eljáró tanács döntésének kihirdetésére?

A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján, jellemzően a meghallgatást követően hirdeti ki. A kihirdetett döntések írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldenie a feleknek.

Mennyi idő áll rendelkezésre a békéltető testület döntésének teljesítésére?

A kötelezést tartalmazó határozat esetén – a törvény előírása szerint – a határozat kézhezvételét követő naptól számított 15 napos teljesítési határidőt kell szabni.

Az ajánlás esetén a törvény nem szab határidőt, ezért azt az eljáró tanács – a körülmények mérlegelését követően – maga állapítja meg.

Mely esetekben lehet bírósághoz fordulni?

  • A törvény értelében a tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. Tehát ha nem elégedett a döntéssel, vagy a vállalkozás nem teljesítette követelését a békéltető testületi eljárás során, bírósághoz fordulhat. Emellett – a törvényben felsorolt eljárási hibák esetén - a döntés  kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel kérheti az illetékes bíróságtól annak hatályon kívül helyezését.
  • A vállalkozás – a fogyasztóval azonos módon és esetekben – kérheti a döntés hatályon kívül helyezését, azzal az eltéréssel, hogy - ajánlás esetén - nem csak eljárási hibákra, hanem tartalmi jogszabálysértésekre is hivatkozhat.

Mi a teendő, ha a békéltető testület határozata kisebb javításra, vagy értelmezésre szorul?

A határozat, vagy az ajánlás részére történő kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, vagy az ajánlásban előforduló névcserét, névelírást, szám-vagy számítási hibát, ill. egyéb hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.
Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

A tanács az előzőekben felsorolt hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül – kérelem hiányában is – kijavíthatja.

Mi a békéltető testület döntései végrehajtásának garanciája?

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát, vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Hogyan értesül a békéltető testület a végrehajtás elmaradásáról?

A fogyasztó köteles értesíteni a békéltető testületet arról, hogy a vállalkozás az egyezség és a kötelező határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltaknak nem tett eleget.

Miről kell tájékoztatnia a békéltető testületnek a hozzá fordulókat?

A békéltető testületnek általános tájékoztatási kötelezettsége keretében bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást kell adnia hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

Hol érhetők el a békéltető testület nyilvános információi?

A békéltető testület honlapján.

Hol találhatók a békéltető testület eljárására vonatkozó törvényi előírások?
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben,  a „Békéltető testület” cím alatt.